Mikor van a vetés megfelelő ideje?
Minden az időzítésen múlik – különösen a vetésnél
A kukoricavetés mottója: „Olyan korán, amint lehet és olyan későn, amennyire kell”. Ha a talaj felmelegedett, kellően kiszáradt és teherbíró, valamint a talaj hőmérséklete elérte a 8–10 °C-ot, akkor normál körülmények között a vetés április közepétől május közepéig elvégezhető.
Milyen következményekkel jár a rossz időpontban történő vetés?
A megfelelő időpontban végzett vetés elengedhetetlen az egészséges növények növekedéséhez, a növény fejlődéséhez és végül a hozamhoz.
A korai vetés vagy a hideg idő a következő hatásokkal járhat:
- Lassú csírázás
- Elhúzódó kelés
- Gyenge állomány
- Csávázószerek hatásának csökkenése
- Gátolt gyökérnövekedés
- Csökkent tápanyagfelvétel
A késői vetés a következő hatásokkal járhat:
- Meleg talaj hatása: gyors csírázás és kezdeti fejlődés
- Hosszú napok hatása: fokozott szárbaindulás, és ezáltal nagyobb csőfejlődés
- Megnövekedett szárdőlési kockázat
- Rövidebb tenyészidőszak
- Korlátozott keményítő beépülés, gyengébb beltartalommal rendelkező silókukorica
A kukorica fejlődéséhez szükséges tényezők a növény különböző fejlődési szakaszaiban eltérnek.
A talaj hőmérséklete a csírázási időszakban 8–10 °C között megfelelő.
A fiatal növények fejlődése során a 10 °C feletti hőmérséklet optimális.
Kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok hatásai:
Fiatal növények fejlődése: Több napon át < 10 °C a levél klorotikus elszíneződéséhez vezet
Késői fagyok: A -3 °C alatti hosszabb fagyok fagysérüléseket okoznak
Korai fagyok: A -2 °C alatti őszi hőmérsékletek (néhány óra alatt) a kukorica vízleadásának idő előtti leállását okozzák