A téli időszakot követően a repce állományok rendszerint kissé legyengülten várják az év eleji tápanyag utánpótlást. A repce lombozatának alsó részét képező levelek a tél folyamán elhalnak. A levelek elvesztése a téli időszak következménye. Ennek hatására természetesen lassul az állomány tavaszi fejlődése, de nem jelent közvetlen veszélyt a növényre. Az újonnan fejlődő levelek növekedése a gyors tavaszi fejlődési időszakban egészen a bimbózásig tart. A regenerálódási időszakra az alacsonyabb hőmérséklet, a csapadékosabb időjárás és a rövidebb nappalok jellemzők. A repce tavaszi regenerálódásához a vegetáció indulásakor nagy mennyiségű és könnyen felvehető tápanyagokat igényel. A szárba indulás nagyon intenzív és kiemelt időszaka a repce életének. A tavaszi időszakban alkalmazott technológiai elemek időzítése döntő jelentőségű, mivel nagymértékben befolyásolja a repce későbbi fejlődését.
Repce tenyészőcsúcs (Fotó: Dr. Kismányoky András)
Az állomány kálium és a nitrogén igénye kiemelkedően magas, amely elemeket legnagyobb mennyiségben a tavaszi vegetatív fejlődés idején vesz fel a növény. Tavasszal a repce káliumfelvétele nagyobb, mint ősszel. A káliummal jól ellátott repce állományok erősebb sejtfallal rendelkeznek, így jobban ellenállnak a kórokozók támadásaival szemben. A szárak megnyúlása a generatív fejlődés kezdete. A hőmérséklet emelkedésével a növekedés felgyorsul, ezért időben meg kell tervezni a növekedés szabályozó szerek alkalmazását.
A vegetáció korai indulásával a megdőlés lehetősége növekszik. A hosszabb növekedési szakasz magasabb állományt eredményezhet. A tavaszi növekedés szabályozás legfontosabb feladata az oldalelágazások növelése, de számos egyéb kedvező hatása is van. A legújabb repce hibridek általában erős szárszilárdsággal és állomány stabilitással rendelkeznek, de az e téren gyengébb hibridek szárdőlését is meglehet előzni növekedésszabályozó készítményekkel. Túl sűrű állomány esetében (> 60 növény / m²) alkalmazott kezelés csökkenti a későbbi vékony szár miatti megdőlés veszélyét különösen, ha enyhe tél után gyorsan megindul a fejlődés. Növekedésszabályozással az állomány magasság 10-20 cm-rel csökkenthető.
Az állománydőlést nehéz előre megjósolni, azonban magas szerves trágyás ill. tavaszi nitrogén ellátás mellett mindenképpen indokolt a kezelés. Gyorsan fejlődő erőteljes állomány esetében magasabb dózis alkalmazható. A jól fejlett alacsonyabb tőszámú állományt kevésbé fenyegeti a szárdőlés. Őszi káposztarepcében a növekedésszabályozók használata nem feltétlenül szükséges. Száraz tavaszon gyenge és későn fejlődésnek induló állományok esetén, valamint belvizes területeken a regulátoros kezelés nem javasolt. A gyengébb állományokban inkább a gombaölő hatásra kell összpontosítani. Az őszi káposztarepce egyik leggyakoribb, és legnagyobb termés kiesést okozó gombás eredetű megbetegedése, a fómás levélfoltosság (Phoma lingam).
Phoma lingam okozta nekrózis a repceszár bélállományában (Fotó: Nagy Csaba)
Ez a betegség szinte minden évben már az ősz folyamán megjelenik a repce levelein és a kórokozó szaporító képletei akár tíz évig is fertőző képes maradhatnak. Ősszel és télen, fagymentes időben a repce levelei nedvesek, a fertőzés lassan, de folyamatosan terjedhet. Fogékony hibrid termesztése esetén, ha a növényzet fejletlensége miatt regulátoros kezelésre nem volt lehetőség, a betegség a tavasz kezdetéig a növények még zöld levélzetéből jelentékeny hányadot pusztíthat el. Szélsőséges hideg télen a fómával fertőzött levelek elpusztulnak, csökkentve ezzel a továbbfertőzést.
A fungicidek korai felhasználása a tavaszi vegetáció kezdetén hasznos lehet. Még ha a fómás fertőzést tavasszal megszüntetni nem is lehet, legalább a terjedésének gátat lehet szabni. A fómás megbetegedés várható megjelenése esetén betegség elleni rezisztenciával rendelkező hibridek választásával jelentősen csökkenthető a terméskiesés.
Ez a betegség szinte minden évben már az ősz folyamán megjelenik a repce levelein és a kórokozó szaporító képletei akár tíz évig is fertőző képes maradhatnak. Ősszel és télen, fagymentes időben a repce levelei nedvesek, a fertőzés lassan, de folyamatosan terjedhet. Fogékony hibrid termesztése esetén, ha a növényzet fejletlensége miatt regulátoros kezelésre nem volt lehetőség, a betegség a tavasz kezdetéig a növények még zöld levélzetéből jelentékeny hányadot pusztíthat el. Szélsőséges hideg télen a fómával fertőzött levelek elpusztulnak, csökkentve ezzel a továbbfertőzést.
Tavaszi repceállomány, 2020.03.02. (Fotó: Dr. Kismányoky András)
A hibridek kórokozóval szembeni védekezésnek legfontosabb módja a kvantitatív rezisztencia mellett a specifikus rezisztenciagének bevezetése is. Specifikus rezisztencia már a kezdetektől blokkolja a fertőzést, ezért teljes védelmet nyújtanak kórokozóval szemben. A csak RLM7-es gént tartalmazó hibridek ellenálló képessége csökkent Nyugat-Európa nagy repcetermesztő vidékein az elmúlt években. A fóma fertőző rasszainak közel 50 %-a képes az RLM7-es gén védekező képességének leküzdésére. Ez azt jelenti, hogy az ilyen rezisztenciagént tartalmazó repcefajták már nem rendelkeznek elegendő védelemmel a betegség általi fertőzés ellen.
Az UMBERTO KWS betegségekkel szembeni ellenálló képessége új szintre lépett. Fómás levélfoltosság különböző rasszainak károsításának megakadályozásáról az RLM7-3 gének gondoskodnak. Hibridjeink közül a legmagasabb védelmet azonban a bevezetésre kerülő FELICIANO KWS nyújtja. A tesztek kimutatták, hogy az új RLMS gén maximális védelmet nyújt a repce fómás betegsége ellen. A fagy és a gyors növekedés hatására repedések jelenhetnek meg a növény szárán így nyitva utat más gombás megbetegedéseknek (pl.: Botrytis cinerea). A korai növekedésszabályozó kezelés csökkenti a szár repedésének kockázatát, javítja a szárszilárdságot és növeli az oldal hajtások kialakulását, ilyen módon egyenletesen fejlődhetnek.
A regulátor hatású készítmények használatával a főhajtás és az oldalelágazások egyenletesebben fejlődnek, homogén lesz a virágzás, kiegyensúlyozott az érés. Ezáltal tervezhetővé és gyorsabbá válik a betakarítás. Regulátoros kezelés fokozott fotoszintézist és lassúbb érést eredményez, hosszabb ideig zölden tartva a növényeket.
Az alkalmazás optimális ideje a szárba indulás kezdete. A fagymentes éjszakák, a 10°C feletti nappali hőmérsékletek és napsütés, valamint elegendő levél felület segíti a szer felszívódását. Száraz hűvös időben gyengébb hatás érhető el. A kezelés tervezésekor a kedvező hatás elérése érdekében javasolt a növényvédő szerek gyártóinak ajánlását figyelembe venni.
Kerülni kell a túl magas dózisokat, mivel ezek növekedési depressziót, a levelek kifakulását, késői virágzást és elhúzódó érést okozhatnak.
Tavaszi növekedésszabályozás repcében
