-
Vetőmagarány, kukorica
Ha Ön a vetőmag mennyiséget a termőhelyi adottságok és a fajta szerint határozza meg, biztos alapot teremt a magas hozamnak.
A vetőmag (szem/m2) mennyiséget a beállítani kívánt tőállományból (növény/m2) lehet kiszámolni. Normál körülmények között a termőterületen 95%-os kelés feltételezhető.
A vetőmagarány a következő képlet alapján számítható ki:
Szem/m² = (növény/m²/termelőterületi kelési %) x 100
A különféle vetőmagarányok áttekintése
Az alábbi táblázat a szükséges vetőmagmennyiséget mutatja be (szem/m2), a beállítani kívánt tőállománytól és a célzott növénysűrűségtől függően, 95%-os termelőterületi kelésnél. Ezenkívül a táblázat megmutatja a soron belüli tőtávolságot különböző sortávolságoknál.
A jobb oszlopban a vetőmagszükséglet hektáronkénti egységekben látható.
Korai és nehéz körülmények között végzett vetés esetén elfogadott szabály, hogy a tervezett vetőmag mennyiségnél 10%-kal több vetőmag kerül elvetésre.
|
Növény/m2 |
Szem/m2 |
Tőtávolság, cm-ben |
Egység/ha (50 000 szem) |
|
|
75 cm-es sortávolság |
37,5 cm-es sortávolság |
|||
|
6 |
6,3 |
21,1 |
42,2 |
1,26 |
|
6,5 |
6,8 |
19,5 |
39,0 |
1,37 |
|
7 |
7,4 |
18,1 |
36,2 |
1,47 |
|
7,5 |
7,9 |
16,9 |
33,8 |
1,58 |
|
8 |
8,4 |
15,8 |
31,7 |
1,68 |
|
8,5 |
8,9 |
14,9 |
29,8 |
1,79 |
|
9 |
9,5 |
14,1 |
28,1 |
1,89 |
|
9,5 |
10,0 |
13,3 |
26,7 |
2,00 |
|
10 |
10,5 |
12,7 |
25,3 |
2,11 |
|
10,5 |
11,1 |
12,1 |
24,1 |
2,21 |
|
11 |
11,6 |
11,5 |
23,0 |
2,32 |
|
11,5 |
12,1 |
11,0 |
22,0 |
2,42 |
|
12 |
12,6 |
10,6 |
21,1 |
2,53 |
Forrás: KWS SAAT SE& Co. KgaA
A vetőmag mennyiség és a tőszám beállítása kukoricánál
A tőállományt az elvetett szemek vagy a kikelt növények megszámlálásával határozzák meg. A vetőmagmennyiséget már a vetés során figyelni kell, hogy az esetleges hibákat azonnal kijavíthassák. A tényleges növényállományt csak a növények kihajtása után lehet meghatározni a fiatal kukoricanövények megszámlálásával.
Ennek két módja van:
- Az elvetett szemeket vagy a kikelt növényeket a tábla véletlenszerűen kiválasztott 10 sorában megszámoljuk.
- Soronként 5 méteren végezzük el a számlálást.
|
Észlelt szemek/növények 5 méteres soronként |
Növénysűrűség az alábbi sorszélességeknél: |
|||
|
75 cm |
70 cm |
50 cm |
37,5 cm |
|
|
10 |
- |
- |
- |
5,3 |
|
12 |
- |
- |
- |
6,4 |
|
14 |
- |
- |
5,6 |
7,5 |
|
16 |
- |
- |
6,4 |
8,5 |
|
18 |
- |
- |
7,2 |
9,6 |
|
20 |
- |
5,7 |
8,0 |
10,7 |
|
22 |
5,9 |
6,3 |
8,8 |
11,7 |
|
24 |
6,4 |
6,9 |
9,6 |
12,8 |
|
26 |
6,9 |
7,4 |
10,4 |
- |
|
28 |
7,5 |
8,0 |
11,2 |
- |
|
30 |
8,0 |
8,6 |
12,0 |
- |
|
32 |
8,5 |
9,1 |
12,8 |
- |
|
34 |
9,1 |
9,7 |
- |
- |
|
36 |
9,6 |
10,3 |
- |
- |
|
38 |
10,1 |
10,9 |
- |
- |
|
40 |
10,7 |
11,4 |
- |
- |
|
42 |
11,2 |
12,0 |
- |
- |
|
44 |
11,7 |
12,6 |
- |
- |
|
46 |
12,3 |
- |
- |
- |
Forrás: KWS SAAT SE& Co. KgaA
A tőállomány megállapításához számoljuk meg az 1,33 méteren található növényeket. Ezt ismételjük meg a tábla öt véletlenül kiválasztott helyén. Számoljuk ki az öt helyszín átlagát.
A kapott átlag adja a növények számát négyzetméterenként (0,75 cm x 1,33 m = 1 m²). Ez a módszer azonban bizonyos pontatlanságokkal jár, mivel kerekítési hiba keletkezik.
Az eredmény azonban gyors, könnyen meghatározható referencia értéket ad.
