Mire figyeljünk zöldítő vetőmagkeverékek termesztése esetén?

KWS-FIT4NEXT-RAPS_Sortenbild.jpg

A másodvetésű vagy zöldtrágya növények termesztése a közelmúltban egyre népszerűbb lett köszönhetően a jelenlegi agrárpolitika Európai Uniós irányelveinek. A zöldítő keverékek beillesztéséhez a vetésforgóba alapos tervezésre van szükség.

Célunk nem csak a termőföld és a biodiverzitás megóvása, hanem a főnövény termesztési körülményeinek legideálisabb kiszolgálása és a termékenység fokozása.

A zöldítés céljából vetett másodvetésű növények sikeres termesztése mindenekelőtt függ a kérdéses termőtáj elhelyezkedésétől.

Az ország nyugati és északi része, a Dunántúl nagyobb hányada és ezek agroökológiai körzetei alkalmasak elsősorban másodvetésű termesztésére. Az ország középső és délkeleti tájegységein a vízmérleg negatív, ilyen termőtájakon a nyári másodvetés sikere kétséges. A másodvetésű keverékek megválasztása a talaj milyenségétől is függ, a túlságosan kötött és amellett száraz viszonyok között (szikes, réti agyag) már nincs meg a zöldtrágya lehetősége és létjogosultsága elsősorban a nagy holtvíz tartalom miatt. A növények ph igénye főként szélsőséges talajokon döntő tényező.

A vetőmagkeverékek megválasztásánál figyelembe kell venni a lekerült elővetemény és a másodvetésű növény után tervezett főnövény igényét. A leggyakrabban alkalmazott összetétel az olajretek és a mustár valamilyen arányú keveréke, esetleg pillangós növénnyel kiegészítve. A keresztes virágúakat tartalmazó keverékek kiváló talajlazító, fonálféreg gyérítő és szerkezet javító hatással, valamint nitrogén megkötő képességgel rendelkeznek. Az elővetemény lekerülésének ideje már behatárolja a másodvetésű növény választását.

KWS-FIT4NEXT-RAPS-N-FIX_Sortenbild.jpg

Keverék megválasztásnál szempont az is, hogy a keverék komponensei lehetőleg ne tartozzanak az elő- és utóvetemény botanikai rendszertani családjába. Nyáron nagyon nehéz jó minőségű magágyat készíteni a másodvetések számára, alkalmazkodni kell a talaj nedvességi állapotához. A vetőmag keverékek esetében is van lehetőség a vetés idejének néhány napos halasztására amíg a szükséges csapadék mennyisége meg nem érkezik. A zöldtrágya fajok kiválasztásánál szempont a lekerülés módja és az utónövény vetés ideje. Lehetőség szerint a zöldtrágya növény leforgatása vagy bedolgozását követően 4-6 hét álljon a növényi maradványok talajban történő lebomlásának megindulásához, beéredéséhez.

Aszályra hajlamos területeken rosszul megválasztott növények nagyobb vízigénye miatt bekövetkező nagy vízfogyasztás ill. talajnedvesség hiány léphet fel. Az agroökológiai igényeinek nem megfelelő vetőmagkeverék alkalmazása esetén sikertelen lehet a kelés. Betegségek vagy kártevők elszaporodhatnak, ha rosszul választjuk ki a zöldtrágya növényt és a termesztés időtartamát. Kemény maghéjú zöldtrágya növények magjai elfeküdhetnek, áttelelhetnek a talajban és kultúrgyomként éveken át gondot okozhatnak. A talajművelést akadályozhatja és a következő növény hozamát csökkentheti a túl nagy tömegű zöldtrágya alászántása vagy rossz minőségű bedolgozása. A nem pillangós zöldtrágya növények leszántásakor gyakran nem adnak N kiegészítést, ez esetben főként alacsony humusztartalom esetén a főnövény termése csökken.

A kiegészítő N trágya adag javasolt mennyisége 20-50 kg hatóanyag/ha (ami megfelel 0,75-1, 00 kg N/100kg szárazanyagnak), amelyet bemunkáláskor vagy megosztva a következő főnövény N adagjához juttatunk ki. A KWS Fit4Next termékek a KWS másodvetésű zöldítő köztesnövény vetőmagkeverékeit jelentik. A KWS évtizedek óta nemesít, előállít és forgalmaz zöldkeverékeket. Az évek alatt szerzett tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a lehetséges növényvariációkat, amelyek növény-egészségügyi és agronómiai szempontok alapján párosíthatóak.

Az Ön kapcsolattartója

Dr. Kismányoky András
Dr. Kismányoky András
Agroszerviz menedzser
Küldjön e-mailt
KAPCSOLATBA LÉPNI