Tudjon meg többet a „Tarlórépa sárgaság vírusról” (TuYV – Turnip Yellows Virus)!

kws_tarlorepa_sargasag_virusrol_1.jpg

A neonikotinoid hatóanyagok betiltását követően a gazdálkodóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az őszi káposztarepce rovarkártevőire. A rovarok közvetlen kártételükön túl vírushordozóként betegséget is terjeszthetnek táplálkozásuk során. Az elmúlt években a „Tarlórépa sárgaság vírus” (TuYV) kapott nagyobb figyelmet a gazdálkodók körében, melynek vírushordozója a polifág zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae). Tápnövény köre széles, több száz gazdanövényen képes táplálkozni.

A vírus a repcetáblán már az állomány fejlődésének korai szakaszában megjelenik. A tünetek kezdetben a levélcsúcs vörösödésében jelentkeznek, majd a levélszélek lilás, tavasszal lilás bíborvörös színűvé válnak. A tünetek nagy hasonlóságot mutatnak más agrotechnikai hibából eredő stresszhatások levélelszíneződésével. A betegség pontos megállapításához laboratóriumi (ELISA) vizsgálatra van szükség. A fertőzött növények levelei sárgulnak, levéltömegének nagy részét elveszti, csökken a fotoszintézis aktivitása, az elágazások és a becők száma. A termésveszteségen kívül kedvezőtlen hatással van a termés minőségére is. A mag olajtartalma csökken, glükozinolát tartalma nő.

Hogyan védekezzünk a vírussal szemben?

A gazdálkodók joggal teszik fel a kérdést, mennyire van kitéve repce állományuk a fetőzésnek, hogyan előzhetik meg és mennyibe kerül a védekezés? A neonikotinoid hatóanyagok betiltását és a piretroid rovarölőszerek hatásának csökkenését követően a termelőknek át kell értékelni a védekezési lehetőségeket. A védekezés technológiájában együttesen kell alkalmazni az integrált növényvédelmi szemléletet, az agrotechnikát, termesztési tapasztalatot, ellenálló hibridek termesztését, kémiai és/vagy biológia szerek alkalmazását.

kws_tarlorepa_sargasag_virusrol_2.jpg

Mit tesz a KWS a TuYV elleni védekezésben?

Nemesítési és fejlesztési kísérleteink helyszíneit erősen vírusfertőzött területek alapján választjuk meg. Hibridjeinket erős fertőzésnek tesszük ki, majd az adatokat összehasonlítjuk rezisztens hibridek eredményeivel. Az esetek többségében azt tapasztaltuk, hogy a toleráns hibridek jobb eredményeket érnek el. Fontos leszögezni, hogy a természetben a terméseredményre számos tényező van hatással. Nemesítőink elsődleges célja olyan hibridek előállítása, melyek nehéz körülmények között is magas és stabil hozamot nyújtanak. Természetesen nemesítési programunk rendelkezik a rezisztens hibridek előállításához szükséges génnel, de csak akkor jelenünk meg a piacon rezisztenciával rendelkező hibriddel, ha tisztán látjuk termésbeli előnyét.

Hibridjeink kiváló genetikai TuYV ellenálló képességgel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy ellenálló hibridjeink nagyon magas terméseredményt biztosítanak vírusos megbetegedés esetén is.

A gazdálkodóknak fontos tudni, hogy az ellenálló képesség és a részleges rezisztencia csak a vírus ellen irányul. Nem pedig a vírust hordozó levéltevek ellen. A vírusfertőzés a levéltetvek másodlagos kártétele. A levéltetvek szívogatásukkal komoly fejlődésbeli rendellenességet okoznak a repcének. Meleg, száraz ősz kedvező hatással van szaporodásukra, ezért ilyenkor elsődleges kártételük nagyobb mértékben jelentkezhet. Tehát folymatosan figyelemmel kell kísérni a levéltetvek jelenlétét a táblákon, és amennyiben szükséges a védekezést meg kell kezdeni. Az ellenálló és részleges rezisztenciával rendelkező hibridek előnye az, ha a levéltetvek elleni korai védekezés nem lehetséges (pl. időjárási körülmények) a vírusfertőzés ne befolyásolja a terméseredményt.

Keresse meg szaktanácsadóját