A rendelet átdolgozásának egyik oka: A jogalkotók szempontjából a talajvíz nitrátkoncentrációja gyakran túl magas. A hatóságok úgy vélik, hogy a mezőgazdaság hozzájárul ehhez. Ha a növények a nitrátot nem szívják fel, az az esővel kimosódhat. Ez az eset áll fenn, ha például túl sok a műtrágyázás, vagy rossz idő van. Ezért a jövőben a nitrogén mennyiségét a lehető legpontosabban kell beállítani a növények igényeihez, és a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Más országokban a törvényhozók ezt előírják. Ezenkívül a műtrágyarendelet a német mezőgazdasági termelőket kötelezi a tápanyagok pontos tápanyag-egyenlegének elkészítésére.
A genetikai változat hasznos következménye
„Ez azt jelenti, hogy a növények hatékony nitrogénfelhasználásának maximalizálása még nagyobb szerepet játszik, mint korábban” – állítja Thomas Presterl, a KWS kukoricanemesítője. De hogyan lehet stabilan tartani a hozamot, ha a jövőben sok termőterület kevesebb nitrogént fog kapni? „Természetesen egyetlen növény sem tud létezni bizonyos mennyiségű nitrogén nélkül, ez az egyik legfontosabb növényi tápanyag” – mondja Presterl. „De kutatásaink kimutatták, hogy egyes kukoricanövények hatékonyabban szívják fel a nitrogént, mint mások. Ez a természetes genetikai variáció eredménye”, magyarázza kollégája, Roland Peter, a kukoricanemesítés szakértője a független növénynemesítő társaságban.
Ennek eredményeként a nitrogénhatékony fajták kiválóbb teljesítményt mutatnak alacsony nitrogénellátás mellett is, mint más fajták. A nitrogénhatékony fajták még nitrogénhiányos körülmények között is tisztességes hozamot produkálnak: „A fajtáknak a növekedés kezdetétől kezdve a lehető leghatékonyabban kell felhasználniuk a talajban a növények számára elérhető nitrogént, mielőtt az mélyebb rétegekbe jutna vagy a levegőbe kibocsátódna. A legfontosabb követelmény, hogy a korlátozott műtrágyázású kukoricafajták hozama hirtelen ne csökkenjen le, hanem megtartsa a magas szintű teljesítményt”. – magyarázza Presterl. A hozambiztonság a KWS egyik kiemelt nemesítési célja.