Egyesek ezt „okos gazdálkodásnak”, mások „precíziós gazdálkodásnak” hívják. De mindkettő ugyanazt jelenti: a szántóföld testreszabott művelése adatelemzés és digitális vezérlésű gépek segítségével. Lehet, hogy kamerákkal felszerelt drónok repülnek át a mezőn, és észlelik a növény betegségeit. Vagy robotok, amelyek automatikusan megkülönböztetik a gyomokat a növényektől, majd mechanikusan eltávolítják a gyomokat.
A döntéshozatal széles alapja
Más gépek információkat gyűjtenek a betakarítás során a mező különböző területein elért hozamról, és továbbítják az adatokat egy a területekről szóló digitális fájlba. Ez gyakran azt mutatja, hogy a hozam még néhány méter távolságon belül is jelentősen változik. Az összes információ kombinálásával a gazdák idővel nagyobb és nagyobb adatbázist építhetnek fel, hogy megbízhatóbb döntéseket hozzanak.
Testreszabott és fenntartható
A gépek és a digitális technológia szintén segítik a gazdálkodókat ezen ismeretek gyakorlati bevezetésében: A vetőmag, a műtrágya, a víz vagy a növényvédő szereket már nem egyenletesen osztják el a mezőkön, hanem mérések szerint kerülnek felhasználásra négyzetméterről négyzetméterre. Az eredmény: a megfelelő mennyiségű műtrágya és vetőmag pontosan a megfelelő helyen. Ez takarékoskodás az erőforrásokkal és hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz – a gazdálkodók és a környezet számára egyaránt.
Új előnyök – egészen a pontos centiméterig
A különböző magasságokban a mezők fölött repülő drónok és műholdak lehetővé teszik a precíziós gazdálkodást. Kameráik felismerik a talajtakarás mértékét vagy a növényzet típusát. A műholdak néhány naponta ugyanazon a helyen repülnek át. Az általuk készített egymást követő képek feltárják, hogyan fejlődnek a növények egy adott területen. Az intelligens algoritmusok felhasználhatók a képek elemzésére és új előnyökkel is járnak: Centiméteres pontossággal meghatározható a növekedési ráta vagy egy betegség veszélye, a lombkorona összeborulása vagy a betakarítás ideális ideje. Az emberek önmagukban ezek semelyikét nem tudják megtenni. Számos egyetem, vállalat és induló vállalkozás vizsgálja a „Mezőgazdaság 4.0” által kínált lehetőségeket, amit néha az „Ipar 4.0” kifejezésre, azaz az összekapcsolt gyártással kapcsolatban említenek.
Pontos irányítás
Az Európai Unió hangsúlyozza a precíziós gazdálkodás fontosságát. Egy az Európai Parlament megbízásából végzett vizsgálat következtetése szerint: „Figyelembe véve a jövőbeli társadalmi és környezeti igényeket, az EU mezőgazdaságának fő kihívása az lesz, hogy képes-e magas szintű termelékenységet biztosítani a természeti erőforrások védelmének javítása mellett. A precíziós mezőgazdaság egy információ-alapú, döntéshozatali módszer a gazdálkodás irányításában, amelynek célja a mezőgazdasági eljárás fejlesztése minden egyes lépés pontos irányításával.”
Német Mezőgazdasági Társaság (DLG): A digitalizáció kiemelkedő szerepet játszik
„Az élelmiszer előállítása és a környezet védelme összecsaphat egymással”, állítja a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) állásfoglalása. És: „(…) ezért – különösen Németországban, a mezőgazdaság kiemelkedő helyén – meg kell találni a konfliktusokra az olyan megoldásokat, amelyeket széles körű társadalmi konszenzus támogat. Szükség van új, előretekintő koncepciókra, amelyeket a helyszínek sokféleségéhez igazítottak és erősítik a versenyt. A digitalizáció kiemelkedő szerepet játszik ebben.”
Egy milliárd dolláros piac
A kérdés, nem utolsósorban, gazdasági jelentőséggel bír. Az Accenture tanácsadó cég mezőgazdasági szakértői becslése szerint a digitális mezőgazdasági szolgáltatások globális piaca 2020-ig 4,55 milliárd dollárra növekszik, megjegyezve: „A digitális mezőgazdasági szolgáltatások fokozottabb használata elengedhetetlen nemcsak egy gazdaság pénzügyi teljesítményének javításához, hanem a növekvő népesség élelmezési szükségleteinek kielégítéséhez is.”