Repellensek: Hogyan csökkenti a KWS növényi kivonatokkal a madarak étvágyát a biokukorica iránt?

Varjak, fácánok, galambok, darvak: Sok ember értékeli őket, és őrizheti meg őket az érintetlen természet részeként. Az ökológiai gazdálkodók esetében azonban az év bizonyos időszakaiban nagyon eltérő a helyzet. A madaraknak a tápláló kukoricamagok iránt érzett szerelme miatt május elején támadják tömegben frissen vetett földeket. Például a fácánok kiássák a földből a vetőmagokat. A varjak kihúzzák a fiatal palántákat, majd megeszik a szemet (magot). A kár elérheti a teljes veszteséget.

Minél keserűbb, annál jobb

Mert: A hagyományos gazdálkodástól eltérően a ökológiai vetőmagok nem tartalmazhatnak olyan kémiai és szintetikus fertőtlenítőszereket, amelyek rontják a madarak étvágyát. Az EU ökológiai előírásainak megfelelően csak félig természetes és természetazonos anyagok használhatók. A KWS a vállalati partnerekkel és kutatóintézetekkel közösen ezért olyan növényi kivonatot keres, amely tartósan rontja a madarak szem (mag) iránti étvágyát. Az ilyen anyagokat repellenseknek nevezik, és lehetnek rendkívül keserűek. Ezenkívül nem akadályozhatják a növények csírázását, és sok héten át tapadniuk kell a kukoricaszemekhez – nedves körülmények között is. Mindezen követelményeket nem könnyű biztosítani.

A szerves fertőtlenítőszerek hatását egy tesztsorozatban vizsgáltjuk az Einbeck melletti KWS „Wiebrechtshausen” biogazdaságában, valamint más német biogazdaságokban. Bettina Jorek, az adott KWS szabadföldi kísérlet vezetője. – A madárházakban végzett korábbi etetési kísérleteket követően óvatosan optimista. „Úgy gondolom, hogy a kivonataink jelenlegi legjobbjával a magvak 65–70%-át meg tudjuk őrizni a szántóföldön. Célunk természetesen a 100%.” A „mi” alatt magát és a KWS kutatócsoportját érti.

Első pillantásra a madárprobléma viszonylag csekély. Végül is csak évi 20 000 hektáron termelnek biokukoricát Németországban. A fenntartható növényi alapú fertőtlenítőszerek lehetőségei azonban sokkal nagyobbak: Németországban hagyományos kukoricát körülbelül 2,5 millió hektáron vetnek. Jelenleg létezik a Methiocarb (Mesurol kereskedelmi néven) hatóanyag, amely véd a fritlégy ellen a kukorica golyvásüszög fertőzése kockázatának csökkentése, valamint a madaraknak a szemek elfogyasztásában való megakadályozása érdekében. „De az a tendencia, hogy kevesebb vegyszert használjanak a szántóföldön” – mondja Jorek. „Ezen felül a fenntarthatóság a KWS egyik alapvető vállalati célja.” A KWS a gazdálkodók számára számos különféle növényt kínál, köztük az optimális és fenntartható vetésforgó érdekében a köztesnövényeket is. Más növények között számos, az ökológiai gazdálkodásra szolgáló különleges faj található. Ez különbözteti meg az Einbeckben lévő vállalatot sok más nemesítőtől, akik csak néhány növényfajtára koncentrálnak.

Számos szakértő együttműködése

A növényi kivonatokkal végzett munkája során a KWS együttműködik a Julius Kühn-Institut (JKI) egyes gerincesállat-kutatóival, az FH Bielefeld és a Heidelbergi Phytoplan cég szakértőivel, a természetes hatóanyagok szakembereivel. A Phytoplan kivonatokat vagy különálló frakciókat állít elő és szállít. A JKI felelős a madárházakban zajló projektek koordinálásáért és az etetési kísérletekért. Az FH Bielefeld kidolgozza a formázási lehetőségeket a magokon lévő fertőtlenítőszer fokozott tartósságához és hatékonyságához. A projektet a Landwirtschaftliche Rentenbank finanszírozza.

Az érintett felek nem akarják feltárni, hogy a kivonatok hogyan hatnak és mennyire jól hatnak, hogy ne veszélyeztessék az esetleges szabadalmakat ezen a területen. „Van már hatékony repellens kivonatunk, amelyek még a szántóföldön is pozitív hatásúak, és nem károsítják a palántát. Most meg kell győződnünk arról, hogy az anyagok a lehető legjobb módon tapadnak-e a szemhez (maghoz), és még a szántóföldön töltött három hét után is koncentrált hatást gyakorolnak a madár csőrére. Jorek és csapata május 1. körül mindig elveti a ígéretes növényi kivonatokkal kezelt kukoricát, majd részletesen megfigyeli a kísérleti területeket és a madarakat.

Nincs félelem a madárijesztőktől

Mint az előző években, a madárszemek százai is figyelemmel kísérik őket. Különösen az intelligens varjak megtanulták, hogyan kell kezelni az embereket. Úgy tűnik, tudják, hogy nem szabad vadászni. A nagy madárijesztő sárkány, amely kb. 30 méter magasan van a levegőben, szintén nem ijeszti el őket – mondja Jorek. A varjak figyelmen kívül hagyják a kerek, a szélben mozgó madárijesztőket is [márka: „Haragos pillantás” (Böser Blick)]. Az egésznek a tetejébe: „Úgy tűnik, hogy a varjaknak „hírnökeik” vannak a soraikban, amelyek felismerik, hogy a gazda mikor dolgozik a területen. Ezután tájékoztatják a rokonaikat”, jegyezte meg Jorek újra és újra. A kutatócsoport azonban szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet: Minden egyes kísérlet után a kutatók kicsit többet tudnak azokról az ízekről, amelyeket a madarak nem szeretnek.