Több lábon a termésbiztonságért - HATÉKONYSÁG 2026 Konferencia & Kiállítás
A Magro.hu és a Debreceni Egyetem által szervezett HATÉKONYSÁG 2026 Konferencia & Kiállítás szakmai programjában kiemelt figyelem övezte a kukoricatermesztés jövőjével és a kockázatkezelés lehetőségeivel foglalkozó témákat.
A rendezvényen Nagy Csaba, a KWS Magyarország Kft. marketing és kommunikációs vezetője „Kukoricatermesztési kockázatkezelés a KWS modern hibridjeivel” címmel tartott előadást.
A szakember rendszerszintű megközelítésben foglalta össze, milyen válaszok adhatók a kukoricatermesztést leginkább veszélyeztető időjárási katasztrófahelyzetekre. A koncepció alapja egy jól ismert alapelv: „Állj több lábon!” Ez a szemlélet ebben az értelmezésben nem csupán fajtaszintű diverzifikációt jelent, hanem egy tudatos, mátrixalapú hibridstratégiát.
A legnagyobb kockázat: az időjárás kiszámíthatatlansága
Az előadó hangsúlyozta: mivel a kukoricatermesztés nem kontrollált környezetben – azaz nem üvegházban vagy fólia alatt – zajlik, a legnagyobb kockázati tényezőt továbbra is az időjárás jelenti. Bár a historikus adatok rendelkezésre állnak, a jövő pontos alakulása nem látható előre.
A KWS TOP4 mátrix megalkotásakor az elmúlt negyed évszázad megyei szintű termésátlagait elemezték. Az adatokból kirajzolódott, hogy a legjobb országos eredmények ugyan az elmúlt évtizedben születtek, ám 2022-ben – a történelmi aszály idején – 3,4 t/ha országos átlag is előfordult. Megyei bontásban három jól elkülöníthető termésszint rajzolódik ki: a 6 t/ha alatti, a 6–8 t/ha közötti és a 8 t/ha feletti átlagok.
Az előadás rámutatott: ez az erős szórás indokolja az eltérő terméspotenciál-karakterű hibridek együttes alkalmazását.
A KWS TOP4 mátrix megalkotásakor az elmúlt negyed évszázad megyei szintű termésátlagait elemezték. Az adatokból kirajzolódott, hogy a legjobb országos eredmények ugyan az elmúlt évtizedben születtek, ám 2022-ben – a történelmi aszály idején – 3,4 t/ha országos átlag is előfordult. Megyei bontásban három jól elkülöníthető termésszint rajzolódik ki: a 6 t/ha alatti, a 6–8 t/ha közötti és a 8 t/ha feletti átlagok.
Az előadás rámutatott: ez az erős szórás indokolja az eltérő terméspotenciál-karakterű hibridek együttes alkalmazását.
„Köves terepre bakancs, síkfutásra sprintercipő”
Nagy Csaba ezzel a hasonlattal érzékeltette, miért nem célszerű egyetlen „mindent tudó” hibridre alapozni a teljes termelést. A KWS TOP4 mátrix egy többtengelyes kockázatmegosztó rendszer, amely négy modern hibrid kombinációjára épül, a rendszer alapját pedig független országos fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei adják.
A mátrix négy fő pillére:
- eltérő érésidő (FAO 300 és FAO 400 csoport)
- különböző terméspotenciál-karakter,
- eltérő virágzási idő,
- a termelési realitáshoz igazított tőszám.
A tőszám-meghatározásnál a termőhelyi adottság az elsődleges szempont. Az elhangzottak alapján az alacsony termésszinten 55–60 ezer tő/ha, közepes szinten (8–10 t/ha) 70–72 ezer tő/ha, míg intenzív körülmények között akár 80 ezer tő/ha is indokolt lehet. Ezt a differenciált megközelítést a KWS egy évtizednyi tőszámkísérlete is alátámasztja.
Virágzás és szemkitelítődés – a legkritikusabb pontok
A prezentáció kiemelte, hogy a magyarországi termésingadozás mintázata szorosan korrelál a nyár közepi mezőgazdasági aszállyal. A virágzáskori hő- és vízstressz akár 60–80%-os, míg a szemkitelítődés időszakában fellépő stressz 30–40%-os termésveszteséget is okozhat.
Erre reagálva a mátrixban két FAO 300-as (korai) és két FAO 400-as (középérésű) hibrid szerepel. A virágzási idők tudatos eltolása csökkenti annak esélyét, hogy a teljes állomány egyszerre „belevirágozzon az aszályba”.
A Hatékonyság 2026 Konferencia és Kiállítás Növénytermesztési szekciója
Független kísérletekben igazolt teljesítmény
Az előadó részletesen ismertette a modern hibridgeneráció eredményeit, amelynek alapját a KWS HYPOLITO 2021-es bevezetése jelentette. Ez a hibrid a Magyar Kukorica Klub TOP20 kísérletének korai csoportjában első helyezést ért el. Hasonló stabilitást mutatott a KWS GIRO a 2022-es aszályos évben, ahol a középérésű csoportban bizonyított.
A beszámolóból megtudhattuk, hogy 2023-ban a KWS FORTURIO nyerte az MKK TOP20 középérésű csoportját (18,13 t/ha abszolút csúccsal), míg a KWS OLTENIO a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs kísérletekben kapott arany- és ezüstminősítéseket 2024-ben és 2025-ben. Az előadás kitért a KWS LEMONDO 2025-ös sikereire is, jelezve, hogy a mátrix egy dinamikus, folyamatosan frissülő rendszer.
Gyakorlati példa: 186 mm csapadékkal
Zárásként egy üzemi példa szemléltette a mátrix működését. Egy 232,92 hektáros területen, ahol a tenyészidőszakban mindössze 186 mm csapadék hullott, a tudatos hibridmegosztás (KWS OLTENIO és KWS HYPOLITO) révén 6,69 t/ha-os átlagtermést sikerült elérni. Az eredmény igazolta: a termőhelyhez igazított stratégia jelentősen mérsékli az időjárási szélsőségek hatását.
Nagy Csaba összefoglaló gondolata szerint a kockázat nem szüntethető meg, de megosztható. A több lábon állás tehát nem csupán szlogen, hanem egy tudatos termésbiztonsági stratégia.
Több lábon a termésbiztonságért - Nagy Csaba előadása
Nálam nincs aszály, kompromisszumok nélküli magas termést akarok! Hogyan tovább?
A KWS modern TOP 4 hibridek válasza: KWS HYPOLITO (FAO 350-400, korai érésű) és KWS FORTURIO (FAO 400-450, középérésű). Ezek a hibridek a KWS nyugat-európai nemesítői műhelyéből érkeztek, jellemzően felfelé szinte nyitott, igen magas potenciállal rendelkeznek.
A KWS HYPOLITO harmadik éve bizonyítja, hogy mit jelent a modern hibrid – kiemelkedő termés, alacsony betakarításkori szemnedvesség, és kiváló alkalmazkodó képesség az eltérő termelési körülményekhez.